A fiatal munkavállalók és szokásaik, motivációik sokat ráncigált téma. Az első (szakmába vágó) munkahely talán kicsit olyan, mint az első szerelem, elég nagy hatással van a továbbiakra. Hogy néz ez ki mostanában, miért nehéz, miért nehéz továbblépni vagy maradni? Elég szubjektív meglátásaim vannak a témáról, mivel nekem is csak egy első munkahelyem volt, és csak egy területen dolgoztam, dolgozom hosszabb ideje. Ezért ez csak egy sztori, ami talán hasonlít másokéra is, plusz még néhány apróság, amit a körülöttem lévők küzdelmeiből elkaptam.

1. fejezet

A napi 8 óra munkába igenis bele lehet halni. Legalábbis az első héten. Még nem tudom, ki cigizik és ki nem, úgyhogy fura indokokkal tűnök el 10 percekre. Itt mindenki olyan nyugodt és tapasztalt, és tudják, mit kell csinálniuk, én meg csak rettegve ülök, ha 5 percig nincs mit csinálnom, hogy ki fognak rúgni holnap, amiért henyélek. Furcsa, hogy milyen öreg lehet egy 30 éves... Most akkor hozni kell kaját vagy kimegyünk? Azért szocializálódni kéne, szóval én is kimegyek enni. Vagy kiviszem a szendvicsem, amit anyukám csinált. Hát fogalmam sincs, ezt hogy kell megcsinálni, pedig azt mondtam, szuper vagyok excelből. Ki fognak rúgni!!! Biztos mindenki utál. Tuti, látom rajtuk. És még csak fél 3 van. Tényleg egy hónapig kell dolgozni először, hogy pénzt kapjak?

2. fejezet

Oké, ennyi, felnőttem, kaptam fizetést. Mindenkit meghívok mindenre ma, igazi dolgozó ember lettem. Én leszek itt a legfaszább, nemsokára felkérnek, hogy ügyvezető legyek. Vajon ki fog először meginterjúvolni a sikereimről? Tök jó ez a felnőtt élet. Van pénz, álpanaszkodhatok a hosszú munkaórákról, ez a túlóra tökre nem vészes dolog. Már a kollégáimmal is szuper haverok vagyunk, az egyikkel már szidtam is kicsit a főnököt, de csak azért, hogy ne lógjak ki. Ez a legjobb munkahely. Pár évig tuti itt maradok, tök sokat tudok itt még tanulni.

3. fejezet

Kész vagyok mára, megyek haza. 

4. fejezet

Na, jó, lehet, hogy mégsem annyira király arcok a főnökeim. Néha talán én sem mondok hülyeségeket? De akkor mért basznak le azért, ha elmondom a véleményem? Már nem olyan vicces 8-tól 8-ig dolgozni. Utoljára két hete beszéltem a barátaimmal, de nem baj, én most már dolgozom. Oké, nem tökéletes itt minden, de ilyen a munka világa, nincs hibátlan munkahely. Meg mindent itt tanultam meg, ezeknek az embereknek köszönhetem a tapasztalataimat, a tudásom nagy részét.

5. fejezet

Naponta legalább egyszer nagyon faszom kivan. Maximum arról tudnék itt többet tanulni, hogy hogy nem kell csinálni ezeket a dolgokat. De a többieket bírom, meg végülis pénzt keresek. Arra meg szükség van. Oké, hogy szarba se vesznek, legtöbbször inkább egy gépelni tudó gép vagyok, nem ember, de mégis. Én szeretek itt dolgozni. Ugye?

6. fejezet

Ez a munkakeresés egy szar dolog. Jó, én igazából nem is keresek új helyet, csak naponta egyszer végigpörgetem a hirdetéseket. Abban semmi rossz nincs, nem? A LinkedIn profilomat is csak azért frissítettem, mert menő, uptodate fiatal vagyok, aki törődik ezzel.

7. fejezet

Felmondok, ennyi. Leszarom, hogy nincs új hely, akkor is. Hogy kell felmondani? Biztos kiabálni fognak velem. Megfenyegetnek! Talán mégsem kéne úgy felmondani, hogy nincs új munkahelyem. Kb. 10 forint a spórolt pénzem..

8. fejezet

Hogy kell interjúra felöltözni? Mégis mik az erősségeim? Most tényleg találjak ki magamnak gyengeségeket, amik igazából erősségek? Túl szorgalmas vagyok. Jó, ez túl nagy hazugság. Tök jó, ha ide felvesznek, az is csak azért lesz, mert meg akarnak dugni. Bár már megtanultam kezelni, ha rámnyomul a főnököm. Rettegve kell kussban ülni, azt hiszem, az a legjobb megoldás.

9. fejezet

Jó, írok egy e-mailt, hogy jöjjenek a tárgyalóba. Biztos rájönnek az e-mailből, és mindenki előtt fognak kirúgni! Mondjuk úgyis felmondok, akkor már nem mindegy? Oké, akkor megyek. Megyek és felmondok. Örökre utálni fognak és soha többé nem lesz munkám, mert mindenkinek elmondják az egész szakmában, hogy ne dolgozzon velem.

10. fejezet

Ez nem is volt vészes. Kész, felmondtam. De fura, már nem dolgozom itt. Azért szar lesz a srácok nélkül. Most megint ki kell derítenem az új helyen, hogy ki cigizik és ki nem. :(